Kedves Olvasók és Kommentelők!

Szeretném, ha pár dologgal tisztában lennének azok, akik nemcsak olvassák a blogomat, hanem veszik a fáradtságot és hozzá is szólnak egyes dolgokhoz.

Az első és legfontosabb dolog: NEM HISZEK ISTENBEN! Nem tudom miért olyan nagy dolog, ha valaki nem gyakorolja a vallását, és ráadásul nem is imádkozik? Bízok magamban és saját erőmben. Így nyugodtabb az élet, nem kell minden percben arra gondoljak, hogy valaki néz onnan fentről és írja a nagykönyvben, hogy mikor mit csinálok, és eldönti, hogy ez most bűn vagy nem.

A másik dolog az elsőnek logikus folytatása: mivel nem hiszek Istenben, nem hiszek a Bibliában és a mennyországban sem. Tehát NEM KÉSZÜLÖK A MENNYORSZÁGBA és a pokolba sem. Még nem döntöttem el, hogy melyik elmélet áll legközelebb a szívemhez a halál utáni életről, mert nem tudok olyan elméletet, amelyik azt vallaná, hogy nincs is élet halál után. Ez mindenképp elfogadhatóbb számomra.

Ezek után, kedves hozzászólok, ne próbáljatok meggyőzni az Istenbe vetett hit helyességéről és a mennyország szépségéről. És kérlek, ne imádkozzatok értem, hogy térjek meg és jöjjön vissza az eszem! Jól érzem magam így!
Köszönöm!

Világ hívői egyesüljetek!

Na nem az ökumenizmusról fogok írni, azt majd máskor, hanem az Ige szórásának módjáról. Tudtommal a Jehova Tanúi találták ki a házról-házra járást, aztán szép lassan más vallások tagjai is átveszik ezt a szokás. Legújabban az adventistákról hallottam, hogy házról házra járnak és könyveket osztogatnak. Van mindenféle iskolázottnak, kevésbé tanultnak, szülőnek, gyereknek, idősnek, fiatalnak. Egy a közös bennük: térjél meg és örök ételed lesz. Azt is elmondják, h nem helyes az, ahogyan az elveszett emberek élnek. Aztán meg elvannak, hogy mások nézik le őket.
Nem csodálkozom. Személy szerint pofátlanságnak tartom, hogy leállítanak az utcán, hogy né örömhírt adok Önnek. Hát a fene kíváncsi rá. Már nyugalma sem lehet az embernek a sok hittérítőtől és azoktól, akik mindent jobban tudnak mint más - legalábbis ezt mondják. Végül is, ezért szeretnének mindenképpen rád sózni egy egészséges életmódról vagy Jézus tanításairól szóló könyvet, brosúrát.
Röhejes! Én meg irigyelem, hogy mennyi szabadidejük van. Mégsem panaszkodnak, hogy nincs pénzük. Ez az élet, irány a mennyország! Mi következik még? A reformátusok, buddhisták és más vallások képviselői is könyveket kell majd osztogassanak, hogy a mennyországba kerülhessenek? Eszméletlen, tényleg mindennek ára van az életben! :)

Takarítás

Nagyon jó érzés volt a régi adventista, evangélikus és református kiadók könyveit a szemétbe dobni. Nagytakarítást végeztem itthon és rábukkantam azokra a könyvekre, amelyeket még iskolás koromban kaptam díjként és ajándékként. Az ajándékot illetlen visszautasítani elv alapján, akkor elfogadtam, persze dehogyis akartam visszautasítani, inkább örültem és büszke voltam rá. Akkor. De az évek elteltek, sok mindenen keresztülmentem és jött a "fordulat" vagy inkább "megvilágosodás".
Gondolkodtam, dobjam ki vagy adjam oda olyan ismerőseimnek, akik hisznek az ilyesmikben és sorra olvassák az ilyen könyveket? Végül úgy döntöttem kár lenne odaadni, mert ezzel is csak mélyítenék a hitüket.
Van egy kedves személy, akivel megegyezik az elképzelésünk a hitről meg úgy az egész világról. Vele osztottam meg az örömömet: kimentünk egy sétányra, amelynek mindkét oldalán voltak elhelyezve szemetesek. Megegyeztünk, ő a bal és a jobb oldaliba dobom a könyveket. Szórtuk is, amíg tartott a készlet. Nagyon remélem senki sem vette ki őket a szemetesből. A diplomáimat széttéptük, és a könyvek első lapját is. Rajtuk volt a nevem :)

Sajnálom, nem volt időm papírújrahasznosítóba vinni a könyveket. Elnézést kérek a Földtől, remélem nem ezen fog múlni az életem. Vagy a szemetes fiúk a szeméttelepen szétválasztják? Valószínűleg nem! Na majd legközelebb jobban meggondolom!

Mindennél fontosabb a hit

Ezt hangoztatja minden hívő ember. Persze az ő szempontjukból igazuk is van, de a kijelentés alá sok mindent belehet gyömöszölni, és ellehet bújtatni. Például a hívő ember nem lehet meg Isten nélkül és azért, hogy kapcsolatba legyen vele non-stop a Bibliát kell olvassa. Olvasva a Bibliát és más vallásos könyveket, hajlamos elhanyagolni, sok más dolgot, talán sok más nagyon fontos dolgot. Csak nézzünk szét a ház táján, pl. nem mosogatok, mert épp Bibliát olvasok, majd megkapjuk vagy nem rakok rendet, mert most kell ápoljam a kapcsolatot Istennel. Nem fizetem ki a számlákat, mert nekem az Isten a legfontosabb, majd ráér bevásárolni, mert olvasnom kell. És akkor másnak azt mondja, hogy nincs ideje semmire. Ilyen erővel fel is köthetnék magukat a hívők, így nem kellene ebben a bűnös és gonddal tele világban éljenek. Ja, hogy nem lehet, mert öngyilkossággal nem kerülhetnek a mennyországba. És mi más lenne a céljuk, minthogy oda kerülni?

Kétszínűség?

Az adventisták le nem írott hitelveik közé tartozik, hogy egyszerűen, csendben, minden feltűnés nélkül éld a mindennapjaid. Ez azt akarja jelenteni, hogy ne építs toronyórás emeletes házakat, annyira, hogy magadra vond a figyelmet.
Na mármost, a legtöbb adventistának olyan háza van, hogy kergetőzni lehetne benne, olyan drága holmikkal van berendezve, hogy az csuda! Hallottam már olyant is, hogy egy családnak, szülők plusz két gyerek 3 pazar házuk volt ugyanabban a városban, de csak egyikben laktak. A másik családnak (egy gyerek), egy hatalmas emeletes háza van. Ők okosan kitalálták, azt mondják azért építettek ekkora palotát, hogy majd a hátsó rész jó lesz imaháznak. A kis optimisták! Arra számítanak, hogy majd a faluból megtudnak téríteni egy gyülekezetre való embert.
Számos példával szolgálhatnék még, de szerintem nem érdemes. Csak arra lennék kíváncsi, hogy mit válaszolnának ezek az emberek arra a kérdésre, hogy minek kell nekik ilyen hatalmas házikó, ha úgyis a mennyországba készülnek? Minek nekik annyi minden, mikor úgysem vihetnek magukkal semmit? Hm... az egész csak képmutatás lenne, vagy túl nagy egoizmus uralkodik a hívők között?

Csak titkos szobádban

Sajnálom azokat a keresztényeket, akik meg KELL gyónják a papnak bűneiket. Komolyan, hogy lehetnek egyesek képesek elmondani másnak a legféltetebb titkaikat? Egy más embernek, akit csak a szószékről ismernek, ha ismerik, mert általában a papok a magánéletüket nem terítgetik ki a hívek felé. Hát kedves hívek, akik még nem jöttek volna rá, az úgy van, hogy amilyen szent a szószéken, olyan ördög a hétköznapokban, persze tisztelet a kivételnek, ha van olyan.
Én nem a papot hibáztatom, hanem az embert, aki gyónni megy. Szerintetek az pap, hogy beszél Istennel, hogy oldozza fel a bűneiteket? Felhívja telefonon vagy elragadtatik és elmeséli? Ne legyetek már röhejesek, ez a 21. század. Mindenki tudja, hogy minden a pénzről szól mostanság! Nem lepődnék meg, ha egy napon bejelentenék, hogy egy perc gyónásért mennyit kell majd fizetni a papnak. De akkor is lesznek emberek, akik bármennyit fizetnének, csak le legyenek róva bűneik, hiszen a földi élet mit sem ér, ha nem kerülhetünk a mennybe? Szerintem meg, ha kitudjuk használni a földi életet, és felfedezzük szép oldalát, akkor sokat fog érni, de akkor már nem fogunk kívánkozni a mennybe. De erre ugyebár nem ad alkalmat az egyház a híveknek, mert ez már bűn!

Szabadság vs vallás

Minden igazi Isten félő ember kedvenc mondása: a hit szabaddá tesz. Ha hiszel, és főleg ha istenben hiszel és eldöntöd, hogy engedelmeskedsz neki, akkor a parancsolatai és fura kívánságai már nem fognak korlátoknak tűnni. Hiszen szeretetből engedelmeskedsz neki, és ő is szeretetből adta neked a parancsolatokat...tudod, hogy megvédjen a világ rosszaságitól, meg a kísértésektől.
De légyszíves még gondolatban se próbálj meg olyasmire gondolni, amik tiltva vannak, mert máris vétkezel vele! Ajánlom a kedves hívőknek, hogy ne gondoljanak a szabadságra sem, mert nem kerülnek a mennyországba! Képzeljék el, mi is lenne, ha egy szombaton mondjuk elmennének moziba vagy nem mennének imaházba, csak mert nincs kedvük? Vagy nem imádkoznának ebédnél, vagy reggel nem Isten az első gondolatuk, hanem az, hogy éhesek? Vagy nem olvasnának mindennap 1 órát Isten igéjéből, hanem csak 5 percet, mert nekik most így esik jól? Katasztrófák katasztrófája!
Sajnos az ilyen ember ezekre még gondolni sem tud ilyesmikre, mert az agya teljesen elvan borítva és csak azzal foglalkozik, amit az imaházban/templomban tanácsolnak! Kérdem én tőletek, hogy nem vagytok kíváncsiak, hogy mi folyik kint az életben? Én nem hiszem, hogy az
egész élet olyan fekete és boldogtalan, mint ahogy azt beállítjátok. Igenis vannak szép dolgok, kellemes dolgok, csak ti ezt nem tudjátok tapasztalni, mert NEM NÉZTEK KI A FEJETEKBŐL! Csak egyszer próbáljátok meg ezt, és meglátjátok, hogy többet nem fogjátok azt hangoztatni, hogy szabadok vagytok, vajon miért is?