A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ima. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ima. Összes bejegyzés megjelenítése

Böjt

A Bibliában sokszor találkozunk olyan esetekkel mikor az emberek napokig vagy hetekig nem ettek, hogy jobban Istenre tudjanak koncentrálni, hogy az válaszoljon imáikra. Néhány egészséges életmódot hirdető könyvben is megtaláljuk azt a tanácsot, hogy indokolt egy napot táplálkozás nélkül tölteni egy héten. Ezt minden adventista kiadó által piacra dobott egészségügyi könyv tanácsolja.
Egy-egy alkalom, rendezvény kapcsán a gyülekezetet is felszokták kérni, hogy csatlakozzon böjt és ima által, a rendezvény sikeressége érdekében. Sajnos nem mindenki bírja az ilyesmit és volt már rá példa, hogy elájultak emberek, mondjuk istentisztelet közben...
Én nem hinném, hogy az állítólagos Isten, aki mellesleg egy kegyelmes, sokat tűrő, állhatatos lény, ezt kérné az őt félőktől. Legalábbis nem hiszem, hogy valakitől akit szeretünk olyasmit kérünk, ami kárára válhat.
Miért kérné Isten, hogy sanyargassák magukat hívei? Ha már Istenre kell koncentrálni egész nap, azt miért nem lehet kajával együtt? Ha Isten előbb utóbb válaszol minden imára, miért kell bizonyítani neki?
Kérdések, amelyek a logika szerint nem működnek... Végső soron tényleg egy kegyelmes, szerető, önzetlen Istenről beszélünk?

Kedves Olvasók és Kommentelők!

Szeretném, ha pár dologgal tisztában lennének azok, akik nemcsak olvassák a blogomat, hanem veszik a fáradtságot és hozzá is szólnak egyes dolgokhoz.

Az első és legfontosabb dolog: NEM HISZEK ISTENBEN! Nem tudom miért olyan nagy dolog, ha valaki nem gyakorolja a vallását, és ráadásul nem is imádkozik? Bízok magamban és saját erőmben. Így nyugodtabb az élet, nem kell minden percben arra gondoljak, hogy valaki néz onnan fentről és írja a nagykönyvben, hogy mikor mit csinálok, és eldönti, hogy ez most bűn vagy nem.

A másik dolog az elsőnek logikus folytatása: mivel nem hiszek Istenben, nem hiszek a Bibliában és a mennyországban sem. Tehát NEM KÉSZÜLÖK A MENNYORSZÁGBA és a pokolba sem. Még nem döntöttem el, hogy melyik elmélet áll legközelebb a szívemhez a halál utáni életről, mert nem tudok olyan elméletet, amelyik azt vallaná, hogy nincs is élet halál után. Ez mindenképp elfogadhatóbb számomra.

Ezek után, kedves hozzászólok, ne próbáljatok meggyőzni az Istenbe vetett hit helyességéről és a mennyország szépségéről. És kérlek, ne imádkozzatok értem, hogy térjek meg és jöjjön vissza az eszem! Jól érzem magam így!
Köszönöm!

Imádkozz minden reggel, délben, este és főleg hangosan!

Emlékszem a szombat kora reggeli imaórákra. Amikor fel kellett állnunk, és azok imádkoztak, akik "indíttatást" éreztek. Aztán könnyen meg lehetett figyelni, hogy majdnem mindig ugyanazok a személyek imádkoztak... egy idő után nagyszájúaknak titulálták őket.
Megértem, hogy oda bátorság is kell, hogy fohászodat mindenki füle hallatára elmondd Istennek, hiszen ezek a legbelsőbb dolgaid, és őszinte is kell légy emellett. Ezért tartom bunkóságnak a hangos imádkozást!
Utáltam azokat a részeket is, amikor istentisztelet közben szembe kellett fordulj épp a melletted ülővel és ketten kellett imádkozzatok hangosan. Aztán hápogtál egy két mondatot, hogy legyen meg a prédikátor akarata. Mert hát olyankor kinek kell engedelmeskedni? Hát aki a szószéken van.
A hangos imádkozásban van egy érdekesség is: mindig megpróbálják túlszárnyalni egymást az emberek úgy hosszúságban, mint ékesszólásban. Kérdem én, hogy ez az állítólagos Isten kívánsága?

Imádkozunk érted!

mondják egymásnak a hívő emberek, mikor az illető személy épp bajban van. Ez mind szép és nemes gesztus, akkor, ha a bajban levő személy ezt szeretné is. És általában ezt várják el a hívők egymástól, amit mai napig sem értek, hogy miért gondolnak így. Isten nem hallgatja meg azokat az imákat, amit egy személy mond? Miért kell ugyanezt a kérést megerősítse még vagy 5 személy?
Az már végképp felháborító mikor nekem mondják, miután tudják, hogy nem hiszek az ilyen dolgokban. Merthogy én elvagyok tévedve - állítják ők - és imádkoznak, hogy térjek vissza a helyes útra, mert ők mindezt szeretetből teszik. Könyörgöm ez minek kell? Az nem merül fel bennük, hogy én boldog vagyok így is, ima és minden megkötés nélkül?
Köszönöm szépen nagyon jól vagyok, jól érzem magam, tudatom, hogy az eszem sem ment el! Ne imádkozzatok értem!