Mikor még imaházba jártam, gyakran hallgattam, amint a szülők a gyereknevelésről beszélgettek.Érdekes, hogy még 20 éves korukban is a diktatórikus szülőket akarják eljátszani, akik mindent a legjobban tudnak, akik nem hagyják a gyermekeiket kibontakozni, akik mindent megtesznek azért, hogy a gyermeke ne kövessen el semmiféle bűnt és ne szegüljön ellen a hitelveknek. Innen következik az, hogy nem engedik sehova a gyermekeket, ezért nincsenek barátaik sem. Döntésképtelenné válnak, mivel a szülő dönt legtöbb esetben helyettük.
A szülő irányítani próbál mindenképpen, mert ugyebár a gyerek meg kell maradjon adventistának, ha törik, ha szakad. Ha a gyerek kilépik a vallásból, akkor őt fogják lenézni az imaházban, nem a csemetéjét.
Akkor hogy is van ez? Nem azért kellene örüljön a szülő, hogy boldog a gyermeke? Én nem mondom azt, hogy nem kell nevelni! Sőt! De aki 18 éven felül akarja megnevelni a gyerekét, az már kicsit elkésett! Amúgy is az ilyen erőltetett nevelésnek megvannak a maga következményei. De ezt már minden szülő tudja.

