A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabályok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabályok. Összes bejegyzés megjelenítése

A szójáról a kulisszák mögött

Egy kis filmecske a fanatikus vegetáriánusoknak itt!

Okkultúra álkeleten: az ezotéria mint új irracionalitás

Érdemes elolvasni ezt a cikket elejétől végéig. Azért vannak dolgok, amik simán ráillenek az adventistákra!

"Az értékek szabad piacának társadalmában mindenki úgy szédíti magát, ahogy éppen jól esik neki, nem? De igen, ez így igaz. A baj azonban ott kezdődik, mikor ezek a sarlatánok nem elégszenek meg azzal a sok ezer euróval, amelyet könyvekből, konferenciákból, találkozókból, DVD-kből, cédékből, mindenféle ruhák és felszerelések forgalmazásából keresnek, hanem olyan területekre dugják be az orrukat, ahol semmi keresnivalójuk: tudomány, oktatás, egészségügy, politika, emberek magánélete.

A baj ott kezdődik, mikor a kuruzsló nagymesterünk előadásában a tudományt relativizálja a tévéképernyőn, amikor a racionális, bizonyítékalapú gondolkodást ítéli el, helyette az érzelmi alapút istenítve, amikor az orvosokat és gyógyszeripart démonizálja, elfordítja az embereket attól a kezeléstől, amely valóban életet menthet, amikor a pszihológus helyett a angyalterápiára küldi a depressziós egyént, aki ahelyett, hogy ettől visszazökkenne a valódi életbe, még jobban eltávolodik attól.

A baj ott kezdődik, amikor egy magát tudományegyetemnek valló oktatási intézmény konferenciáin eredetmítoszokat hoz a tudománnyal egy szintre, amikor a természettudományt tanító tanárnak megmondják, hogy ne bolygassa a diákok otthonról hozott eredetmítoszait. Ott folytatódik, amikor valamelyik kuruzslócsoport parlamenti képviselőket vesz meg kilóra azért, hogy állami támogatást szavaztasson kuruzslásának, vagy hogy médiafedettséget és ingyenes reklámot szerezzen magának (lásd a nemrég lezajlott lilafényes ügyet a bukaresti politikában).

A baj általában úgy végződik, hogy egy ilyen kuruzsló az egyént kivonja a való világból, egy álomvilágba kergeti, tönkreteszi az életét, elfordítja családjától, barátaitól, karrierjétől." (Czika Tihamér)

A teljes cikk itt olvasható>>

Ünnepek

Mi nem tartjuk a karácsonyt - hangoztatják az adventisták. A szívünkben mindennap megszületik jézus, akkor miért kellene ezt pont egy nap megünnepelnünk?

Jó, oké. De ha ezt mondjátok, akkor ne csináljatok mást! Karácsonyfát ugye nem díszítenek, mert az pogány szokás. Ez is oké. De attól még egyesek otthonában olyan szépen villog a karácsonyfa, és úgy örülnek neki. Hát a hangulatért - mondják.
Közben meg nagyokat főznek, mert ez így szokás. Ajándékokat is adnak egymásnak mert ez így szokás. Na jó, csak az adventisták azt is mondják, hogy a szokásokat ők nem tartják be, mert hülyeség az egész.
Újévkor meg persze, h nem ülünk fenn, minket nem érdekel. Már hallottam olyan adventista fiatalokról, hogy úgy ment a rock-zene újévkor, hogy a szomszédok rájuk kellett szóljanak. Széégyen!
Na de ők ugyebár nem tartják az ünnepeket! Á dehogy! Csak épp esznek, isznak, mulatnak, mint mindenki más, ahogy ők mondják, a "világiak". Épp, hogy csak disznót nem vágnak.
Na Kellemes Ünnepeket!

A fanatikusság netovábbja

Hihetetlen, hogy egyes adventisták, sőt a legtöbb, a világ közepének képzeli magát, amolyan kicsi istennek, aki megengedheti magának, hogy beleszóljon mások életébe. Nem tudom igazán, hogy milyen alapon teszik ezt, de elég megrémisztő. Hogy esne neked, ha például a szomszédod egy nap mikor beszélgettek, azt mondja, hogy vagy leszoksz a kávéról vagy rákos leszel? Vagy hogy le kell mondanod a húsevésről, mert az káros. Mert ugyebár nekik tanítják az "egészséges" életmód alapjait.
Hát menjetek a francba, kedves kioktatók, én nem fogok változtatni az életmódomon, csak azért mert némi fanatikus adventista már el is temetne, mert olyan egészségtelenül élek szerintük. Elképesztő!!!

Zene

Idegesítő, hogy az adventistáknak megtiltják, hogy ne hallgassanak "világi zenét". Borzasztó, hogy eltudják vakítani az embereket. Ne hallgasd mert ez az ördög műve, mert csak rosszra tanít, mert hatása alá kerülünk és ennek következtében csak bűnt követünk el stb. Ezzel szemben elvárják, hogy ismerje az adventista zenéket, ha lehet fújja azokat énekeskönyv nélkül. Csak klasszikus vagy vallásos zenét hallgathatnak.
Érdekes módon mikor én imaházba jártam, a legtöbb fiatalnak a rockzene volt a kedvenc stílusa. Kívülről tudták a rocklegendák neveit és minden egyéb információt. Megdöbbenésemre még az ilyen jellegű koncerteken is részt vettek... miközben nekik az imaházban azt sulykolták, hogy csak a "szép zenét" érdemes hallgatni. Persze serdülőkorban voltak, ami ugye a lázadás időszaka.
Azért fura lehet például egy adventista joggingoló, aki épp klasszikus zenére szalad :)
Ettől függetlenül, tőlem mindenki azt hallgatja, amit akar és szeret. Én csak leírtam, mert furának tartottam. Ennyi.

Böjt

A Bibliában sokszor találkozunk olyan esetekkel mikor az emberek napokig vagy hetekig nem ettek, hogy jobban Istenre tudjanak koncentrálni, hogy az válaszoljon imáikra. Néhány egészséges életmódot hirdető könyvben is megtaláljuk azt a tanácsot, hogy indokolt egy napot táplálkozás nélkül tölteni egy héten. Ezt minden adventista kiadó által piacra dobott egészségügyi könyv tanácsolja.
Egy-egy alkalom, rendezvény kapcsán a gyülekezetet is felszokták kérni, hogy csatlakozzon böjt és ima által, a rendezvény sikeressége érdekében. Sajnos nem mindenki bírja az ilyesmit és volt már rá példa, hogy elájultak emberek, mondjuk istentisztelet közben...
Én nem hinném, hogy az állítólagos Isten, aki mellesleg egy kegyelmes, sokat tűrő, állhatatos lény, ezt kérné az őt félőktől. Legalábbis nem hiszem, hogy valakitől akit szeretünk olyasmit kérünk, ami kárára válhat.
Miért kérné Isten, hogy sanyargassák magukat hívei? Ha már Istenre kell koncentrálni egész nap, azt miért nem lehet kajával együtt? Ha Isten előbb utóbb válaszol minden imára, miért kell bizonyítani neki?
Kérdések, amelyek a logika szerint nem működnek... Végső soron tényleg egy kegyelmes, szerető, önzetlen Istenről beszélünk?

Mindennél fontosabb a hit

Ezt hangoztatja minden hívő ember. Persze az ő szempontjukból igazuk is van, de a kijelentés alá sok mindent belehet gyömöszölni, és ellehet bújtatni. Például a hívő ember nem lehet meg Isten nélkül és azért, hogy kapcsolatba legyen vele non-stop a Bibliát kell olvassa. Olvasva a Bibliát és más vallásos könyveket, hajlamos elhanyagolni, sok más dolgot, talán sok más nagyon fontos dolgot. Csak nézzünk szét a ház táján, pl. nem mosogatok, mert épp Bibliát olvasok, majd megkapjuk vagy nem rakok rendet, mert most kell ápoljam a kapcsolatot Istennel. Nem fizetem ki a számlákat, mert nekem az Isten a legfontosabb, majd ráér bevásárolni, mert olvasnom kell. És akkor másnak azt mondja, hogy nincs ideje semmire. Ilyen erővel fel is köthetnék magukat a hívők, így nem kellene ebben a bűnös és gonddal tele világban éljenek. Ja, hogy nem lehet, mert öngyilkossággal nem kerülhetnek a mennyországba. És mi más lenne a céljuk, minthogy oda kerülni?

Imádkozz minden reggel, délben, este és főleg hangosan!

Emlékszem a szombat kora reggeli imaórákra. Amikor fel kellett állnunk, és azok imádkoztak, akik "indíttatást" éreztek. Aztán könnyen meg lehetett figyelni, hogy majdnem mindig ugyanazok a személyek imádkoztak... egy idő után nagyszájúaknak titulálták őket.
Megértem, hogy oda bátorság is kell, hogy fohászodat mindenki füle hallatára elmondd Istennek, hiszen ezek a legbelsőbb dolgaid, és őszinte is kell légy emellett. Ezért tartom bunkóságnak a hangos imádkozást!
Utáltam azokat a részeket is, amikor istentisztelet közben szembe kellett fordulj épp a melletted ülővel és ketten kellett imádkozzatok hangosan. Aztán hápogtál egy két mondatot, hogy legyen meg a prédikátor akarata. Mert hát olyankor kinek kell engedelmeskedni? Hát aki a szószéken van.
A hangos imádkozásban van egy érdekesség is: mindig megpróbálják túlszárnyalni egymást az emberek úgy hosszúságban, mint ékesszólásban. Kérdem én, hogy ez az állítólagos Isten kívánsága?

Minden csak a pénzről szól?

Szerintem az adventisták adják a legtöbb pénzt az egyháznak. Hogy miért is? Hát mert tizedet adnak, ami azt jelenti, hogy amennyit keresnek, annak a tizedét. De nemcsak a keresetüknek, hanem az ajándékba kapott pénznek is a tizedét. Persze erről számlát nem kapnak az egyháztól, de szerintem nem is igényelnek, hiszen, annyira szépen el van nekik magyarázva, hogy az missziós célokra megy. Na persze ezt az összeget Istennek adják, aki majd megmondja, hogy mit kell tegyenek vele. Hát igen, közben a prédikátoroknak és ilyen olyan funkcióban dolgozó embereknek szépen emelkedik a fizetésük.
De nem elég a tizedet adni, mert az ugyebár nem megy a gyülekezetnek, hanem még ott vannak az istentiszteletekkor összegyűjtött adományok, amiből a gyülekezetet tartják fent. Na persze, ha tudják. Ha nem akkor meg könyörögnek a drága, jó testvéreknek, hogy hozzanak nemtudommennyi pénzt, mert kell erre meg arra... Ők meg hozzák, elvégre Istennek a háza, és ezáltal is közelebb kerülnek a mennyhez!

Smink

Jézus sem sminkelte magát elven, és mert a természetes az szép, nem igazán nézik jó szemmel azokat a nőszemélyeket, akik sminkelik magukat - nemcsak az imaházban, hanem azon kívül is.
A szombatiskolában is tanították, hogy tilos sminkelni magunkat! Persze voltak ott is olyan lányok, akiknek azért léteztek a szabályok, hogy megszegjék. Így történt, hogy a legszentebbnek, legkomolyabbnak, és legadventistábbnak tartott lány az imaházból, az esküvőjén 2 kilós sminkkel jelent meg. Hát volt csodálkozás, az biztos!

Bankett

Azt mondják, hogy az adventistáknak tilos minden olyan helyre elmenniük, ahol zene van, táncolni lehet, folyik az alkohol, érződik a cigi füst stb. Mert ott nincs jelen Jézus, és ugyebár ők mindig Jézussal járnak.
Kérdem én, miért ment el az imaházat látogató és magukat adventistának valló fiatalok (sőt voltak akik megvoltak keresztelve) az év végi bankettre? Én kihagytam az enyémet, még akkor, éppen ezért. Talán sikerült valakinek példát mutatnom... vagy sem?

Kezdet

Nem vagyok adventista. Nem is voltam! Egy ideig (7-8 évig) jártam az imaházba, és alávetettem magam minden tanításnak, alapelvnek, szabálynak. Aztán az egyetemet megkezdve kezdtem rájönni, hogy valami nem stimmel az egészben. Túl sok a tiltás, és ráfogják a szeretetre! Ezt meg nem nekem találták ki! Szeretem a függetlenséget, és nekem ne mondja meg senki, hogy mit tegyek, és senki ne szervezze meg a programomat!
Valamikor elsőéves egyetemista koromban elhatároztam, hogy soha többet nem fogom átlépni az imaház ajtaját. Tartom magam hozzá!