Elmondtam szüleimnek, hogy többet nem kívánom gyakorolni a vallást, sőt a hit kérdése sem izgat már igazán. Persze kiakadtak, de hát, hogy ők eltudják fogadni! Na igen, csakhogy másnap jöttek, hogy mennyire esztelen vagyok, és, hogy elvan menve az eszem! De imádkoznak értem, és hátha megjön majd. Jaj, kösz nem kell! Így "esztelenül" sokkal jobb! Tehát elfogadásról szó sincs!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése